Hippoterápia története |
Gyógylovagoltatás területei |
Terápiás lovaglás a
gyakorlatban |
|||
Terápiás lovaglás és
a betegségek |
Terápiás lovaglás
hatása |
Linkek |
|||
email: ildikogal@inbox.com |
|
|
|
|
A terápiás lovaglás - lovagoltatás -
számos olyan elemet tartalmaz, mely lehetővé teszi gyermekeink komplex
fejlesztését egy olyan területen, ahol a ló nem eszköz, hanem aktív
cselekvőtárs. Ez olyan motiváló tényező a gyermek számára, mely áthatja és pozitív irányba tereli a foglalkozások
hatékonyságát, hangulatát.
A hatásokat a következő csoportokba
tudjuk sorolni:
fizikai hatások
pszichológiai hatások
szociális hatások
nevelés, oktatás elősegítése
a.
Egyensúly javítása
Ahogy a ló mozog, a lovas
folyamatosan “kibillen” egyensúlyából, s ennek következtében a lovas izmainak
egyszer meg kell feszülniük, máskor pedig el kell lazulniuk az egyensúly
visszanyerése érdekében. A gyakorlatok olyan izmokat is megmozgatnak, melyek a
hagyományos fizikai terápia “számára” elérhetetlenek. A ló háromdimenziós
ritmikus mozgása hasonlít az emberi mozgásra járás közben. A lovon való
elhelyezés, elhelyezkedés változtatásával különböző izmokat tudunk “munkára
bírni”. A ló megállítása és elindítása, jármódjainak
és haladási irányának változtatása még inkább jótékony hatással van a beteg szervezetére.
b.
Megerősödő izmok
Az izmok a megnövelt terhelés
hatására egyre inkább megerősödnek. Annak ellenére, hogy a lovaglás “csak” egy
gyakorlat, a lovasok számára mégis ez egy örömteli tevékenység, melynek
eredményeként tűrőképességük és motiválhatóságuk megváltozik.
c.
Koordináció, gyorsabb reflexek, átgondolt cselekedetek
A lovaglás nagyobb koordinációt
követel meg a lovastól annak érdekében, hogy a ló is megértse a lovas
kívánalmait. A ló minden jelzésre azonnal reagál, így könnyen felismerhetjük,
hogy mikor alkalmazunk helyes “segítségeket”. A ló befolyásolását elősegítő
mozdulatok ismétlése, a ló irányítása gyorsítja a reflexeket, s javítja a
cselekvések megtervezésének folyamatát.
d.
Az izületek mozgási lehetőségei
Ahogy a görcsösség csökken, úgy
lehet a mozdulatok “választékát” növelni, melyek a lóra való fel- és
leszállásból, a ló ápolásából és a kezelések során végzett gyakorlatokból is
továbbfejleszthetők.
a.
Rendellenes mozgások csökkentése
Amennyiben sikerült a görcsösséget
mérsékelni, feloldani és az elvégezhető feladatok sorát is kibővíteni következő
lépésként megpróbálhatjuk az abnormális mozgások megszüntetését. A lovaglás
alatt alkalmazott relaxációs technikák szintén hasznunkra válhatnak.
b.
Görcsös izmok feloldása
A lovon való ülés a combizmok ellazulását
és megnyúlását is “megköveteli”. A combizmokat a lóra szállás előtt el kell
lazítani. Egyes esetekben előfordulhat az is, hogy a terápiás foglalkozásokat
egy “keskenyebb”, majd a későbbiek folyamán egyre “szélesebb” lovon végzik el.
A lovaglás során különböző izmokat tudunk megnyújtani, illetve megerősíteni:
kengyellel való lovaglás esetén a sarok vízszintesen
tartásával, a sarok lenyomásával a bokaszalagokat és a vádli izomzatát
az egyensúly, illetve a helyes tartás fenntartásának
érdekében végzett mozgásoktól a hasi- és a hátizmokat
a lovon végzett rutin feladatok, valamint a kantárszár
használatával, kézbentartásával a kar és kéz izmokat
c.
Görcsösség csökkentése
Sokféle ülésmódot fejlesztettek ki
annak érdekében, hogy a betegek görcsösségét megszüntessék
vagy feloldják:
a ló ritmusos mozgásával csökkenthető a beteg görcsös
tartása
a ló melege elősegítheti a nyugodt lelkiállapot
kialakulását
a lovagló ülésben való elhelyezkedés segíti az alsó
végtagokban lévő feszítőizmok görcsösségének oldását
a kantárszár tartása a hajlítóizom görcsösségének
csökkentésében segít a felső végtagokban
a fáradtság - nyugalmi állapot megteremtésével -
szintén elősegíti a görcsösség feloldását
d.
Légzés és keringés javítása
Annak ellenére, hogy a lovaglást
alapvetően nem tekintik igazi “testgyakorlatnak”, az ügetés és a vágta mégis jó
hatással van a keringési rendszer javítására.
e.
Jobb étvágy, hatékonyabb
emésztés
Mint minden testmozgás a lovaglás is
fokozza az éhségérzetet ( étvágyat gerjeszt ),
elősegíti az emésztést.
f.
Szenzoros integráció
A lovaglás során a lovas külső környezeti
ingerekre való reakciója is javítható:
a szaglással, tapintással, hallással szerezhető
érzékek az érintés, illetve a környezeti “hatások” segítségével
az egyensúlyi helyzet a ló jármódjának,
illetve a mozgás irányának változtatásával
a látás a ló irányításával befolyásolható
A külső ingerek a lovaglás során együttesen lépnek fel, s ezzel elősegítik a proprioceptorok ( azon receptorok, melyek információt
juttatnak el izmaink, ínszalagjaink, izületeink részére ) működését.
a. A jó közérzet általános érzése
A szabad levegőn - távol a
kórháztól, az orvosi rendelőtől, esetleg otthontól - végzett gyakorlatok
elősegítik a jó közérzet kialakulását, állandósulását.
b. Önbizalom javulása
A beteg önbizalma a lovaglási,
cselekvési képességek - melyeket általában ép, egészséges, munkaképes emberek
végeznek - tanulásával folyamatosan növelhető.
c. Külvilág iránti érdeklődés
A betegségük következtében
“bezárkózott” emberek részére a világ lekicsinyül. A
lovaglás növeli az érdeklődést a külvilág iránt ( mi
történik a lovas körül ), s így lehetőség nyílik a világ lóhátról történő
“felfedezésére”.
d. Érdeklődés növelése a saját környezete
iránt
A lovaglás izgalma és a gyakorlatok
befolyásolják a lovast, s felbátorítják őt, hogy megossza élményeit másokkal
is.
e. Kockázatvállalás, felelősségérzet
A lovaglás nem veszélytelen sport. A
lovas a tanulás során megismeri a félelmet, a kockázatot, ugyanúgy, ahogy
megpróbál új ismereteket szerezni, vagy esetleg más pozíciókat is kipróbálni a
lovon.
f.
Nagyobb türelem
A betegnek meg kell tanulnia
türelmesnek lenni mialatt megpróbálja befolyásolni a
lovat, hiszen a ló is saját gondolatvilággal rendelkezik. A türelem eredménye
egy összehangolt munka ló és lovas között. A lovaglási “alapelvek” átismétlése
szintén segítségünkre lehetnek abban, hogy türelmesebbek legyünk.
g. Érzelmek kontrolálása, önfegyelem
A lovas gyorsan megtanulja, hogy egy
“rendezetlen”, kontrollálatlan lovas “rendezetlen” lovat is jelent. A kiabálás,
a sírás és az érzelmi kitörések “felzaklatják” a lovat, melynek következtében a
ló félelemmel érezhet lovasa iránt. A lovas megtanulja
érzelmeit kontrollálni, majd később helyesen is fejezi ki őket.
h. “Egészséges ember” érzése
A különböző képességek nehézségek
szerinti megtanulása - akárcsak az egészséges emberek esetében - a teljesen
“ép" ember érzését keltik a betegben.
i.
Figyelem összpontosítása
A lovas egyre inkább kontroll alatt
érzi saját világát úgy, ahogy befolyást gyakorol egy élőlényre.
a. Barátság
Igaz, a
lovaglás egy önállóan végzett tevékenység is lehet, a lovasok általában mégis
kisebb csoportokba szerveződnek. A lovasok megosztják egymás közt a lovak iránt
érzett szeretetüket, lovaglások során szerzett tapasztalataikat, s ez megfelelő
alapja a barátságnak.
b. Tisztelet és szeretet az állatok iránt
A lovak nagy
figyelmet és törődést igényelnek. A lovasokban először érdeklődés alakul ki a
lovak iránt, ami a későbbiekben törődéssé alakul át. Ennek megfelelően a
legelső dolog mindig a lovak szükségleteinek kielégítése lesz.
c. Élvezet
Semmi kétség a
felől, hogy a lovaglás egy örömteli sport. Minden egyes foglalkozás alkalmával
a lovasok izgalommal és örömtelien érkeznek meg a lovardába.
a. “Gyógyító” olvasás
Mielőtt megismerkedünk a betűk, az
olvasás világával alapvető dolog, hogy megtanuljuk felismerni a különböző
formákat, méreteket és színeket. Ezek a “feladatok” a lovon sokkal könnyebben
és gyorsabban végezhetők el különféle játékok segítségével. A tanulás folyamán
sokkal kisebb ellenállásba ütközünk, ha a lovas tudja, hogy ez mind a lovaglás
része. Alkalmazhatunk különböző jeleket, egymás után különálló szavakat
olvashatunk, megtanulhatjuk a legfontosabb jelek, figyelemfelhívó táblák ( stop, veszély, kijárat ) jelentését is, melyek lényegesek
a mindennapi életben.
b. “Gyógyító” matematika
A számolás különböző módokon
tanítható meg a betegek számára. Ilyenek például:
mennyit lépett a ló?
hány fa van a lovarda
körül?
hány füle és lába van a
lónak?
A számok közötti különbség az
összehasonlítások révén fejlődik ki ( pl.: hány lába van a lónak
és hány lába van az embernek ). Az összeadás és kivonás játékok segítségével
tanítható meg ( pl.: számozott hab-kockák eldobása,
majd az így kapott számok összeadása és kivonása )
c. Tevékenységek megtervezése
Néhány dolog,
mint például a ceruza megfogása és használata nagyon egyszerűnek
tűnik számunkra, pedig ez “hatalmas” feladat a szervezet részére. Minden egyes
tevékenység legfontosabb eleme, hogy sorrendet tudjunk felállítani az egyes
részfeladatokra vonatkozóan. Ezek a képességek szintén fejleszthetők a lovaglás
során ( pl: akadálypálya
használata ).
d. Vizuális, térbeli érzékelés
Ez a képesség magában foglalja a
formák és terek közötti különbségek, összefüggések, illetve a formák és
környezet közötti kapcsolat megértését. Az itt elvégzendő gyakorlatok a
következő ismereteket érintik:
irányok megkülönböztetése ( jobb, bal )
térlátás, tér érzékelés, mely segítséget nyújt azon
formák megkülönböztetésében, melyek alakra nagyon hasonlítanak, ám térbelileg különbözőek ( pl.: h és b )
forma érzékelése ( pl.: h és m )
vizuális, sorozatos emlékezés (pl.: emlékezés egy
szimbólumra, hogy az adott sorban hol helyezkedett el)
e. Megkülönböztetés
A lovas megtanulja, hogy mi a
különbség nagyon fontos és kevésbé fontos ingerek a környezetében. Ez a
képesség a lovaglás során fokozatosan, a lovastudás
fejlődésével alakul ki. A lovas megtanul figyelni ló
környezeti ingerek hatására bekövetkezett reakcióira.
A gyógylovagoltatás
során törekedni kell arra, hogy a gyermek, és a ló között egy meghitt,
bensőséges és bizalommal teli kapcsolat alakuljon ki. A lovagoltatás előtt a
szülőkkel, vagy a pedagógussal történő személyes találkozás alkalmával
tájékozódunk a gyermekek egészségügyi állapotáról, a lovagláshoz való
hozzáállásukról