Hippoterápia története		Gyógylovagoltatás területei		Terápiás lovaglás a gyakorlatban
	Terápiás lovaglás és a betegségek		Terápiás lovaglás hatása		Linkek
	email: ildikogal@inbox.com

A kezdetek…

Kezdetben a legfontosabb feladat az, hogy a gyermekek megbarátkozzanak a lovakkal és megtanulják, hogyan kell viselkedniük a lovak környezetében, megtanulják az alapvető biztonsági “előírásokat”, szokásokat, meg kell ismertetni velük a lóápolással kapcsolatos mindennapi tennivalókat, melyek a következők:

figyelemfelhívás a veszélyforrásokra

a lóval, lakhelyével, életmódjával, testtájaival való ismerkedés

a ló körüli munkák, gondozási feladatok megtanulása és végzése

a ló le- és felszerszámozásának megismerése, sorrendiség betartása

a gyermek kommunikációjának, kapcsolatteremtő képességének kialakítása, fejlesztése

a lóhoz való helyes közeledés, a lóval való helyes bánásmód kialakítása során a helyes beszéd és viselkedés megtanulása, mind a lóval, mind társaival szemben - szociális viselkedésük fejlesztése

magatartási problémák csökkentése, helyes személyiségi jegyek, tulajdonságok (felelősségtudat, önfegyelem, egymás munkájának megbecsülése, kiegészítése, megerősítése)

pszichés és testi képességek fejlesztése ( gondolkodás, mozgáskoordináció, egyensúlyérzet, problémamegoldó képesség gazdaságos mozgásszervezés, laterális fejlődés )

Lovon ülve…

Ezután következnek a konkrét lovaglási helyzetekhez kapcsolódó gyakorlatok:

lóra felszállás, leszállás

ülésbiztonságot kialakító gyakorlatok

egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok

törzs-, kar-, lábgyakorlatok (eszközökkel)

A voltizsheveder a kezdő lovasok oktatásában nagy segítséget nyújt, méretéből adódóan nem változtat a ló és a lovas szoros kontaktusán, mindamellett lehetővé teszi szükség esetén a lovas megkapaszkodását, egyensúlyának visszanyerését.

A lovagoltatás során a következő feladatokat igyekeznek a gyerekekkel megvalósítani:

egy ellazult izomállapot megéreztetése, megtanulása állásban és lépésben, mely a ló ritmusának átvételéhez kell - biztonságérzet kialakításához szükségesek

lovon való helyes ülés megtanulása, rendszeres begyakorlása a gyakorlatok során, ülésbiztonság kialakítása

aktív, minden izomra kiterjedő izommunka és izomerősítés elérése a lépésben haladó ló hátán eszközzel vagy eszköz nélkül végzett egyszerű kar-, láb- és törzsgyakorlatokkal

a gyermek téri tájékozódásának fejlesztése a természeti tárgyak megmutogatásával, megnevezésével, a környezet megfigyelésével

a szimmetria megéreztetése, a test középvonalának érzése, a helyes testséma, a magukról kialakított testkép fejlesztése

a gyermekek figyelmének elvonása saját problémáikról, nehézségeikről, esetleges félelmeikről különböző eszközökkel (labda, kiskarika, nagykarika, vödör, bóják) végzett gyakorlatokkal

a napjainkban oly gyakori tartáshibák, gerincproblémák (kisfokú gerincferdülés esetén is) és tartási rendellenségek kialakulásának prevenciója vagy a már kialakult probléma korrigálása lépésben haladó ló hátán végzett has- és hátizom-erősítő gyakorlatokkal

az egymásra figyelés, az egymás segítésének képességének fejlesztése annak érdekében, hogy megtanulják: kellő fegyelmezettség, önfegyelem és önuralom híján figyelmetlenségük, rendetlenkedésük komoly veszélyt jelenthet magukra és társaikra nézve is

bátorság, ügyesség, kitartás fejlesztése - egyes esetekben az ügetés jármód megismerése, kipróbálása az emberi mozgástól szokatlan diagonális szinkronmozgás megéreztetése érdekében

A lovagoltatás során a különböző érzékszervek, analizátorok a külső, belső érzékelés állandó, folyamatos változó hatása alatt állnak. Az állandó ritmusos mozgáshatást gyakorol a haptikus, taktilis, kinesztetikus érzékelés alakulására, fejlődésére. A lovaglással összefüggő új térátélés élménye, valamint a mozgó lóhoz való folyamatos alkalmazkodás segíti a pszichés és kognitív funkcióikban károsodott gyerekek figyelmének fejlődését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek figyelme tartósabbá nehezebben elterelhetővé válhat.

 A lovaglás körülményeinél fogva alkalmas a korábban elsajátított mozgássémák (egyensúly, gyorsaság, ügyesség, gyakorlottság) javítására, finomítására valamint az új helyzethez igazodó mozgások megtanítására. Mindez nagyfokú figyelmet és koncentrációt igényel a lovasoktól. A mozgáskoordináció következtében

a gyerekek mozgása rendezettebbé válik

egyensúlyérzékük, téri orientációjuk javul

tartáshibájuk mérséklődik

nagy és finommozgásaik pontosabbakká válnak

fejlődik ritmusérzékük

fokozódik erőnlétük, nő edzettségük

Maga a lovaglási helyzet megkívánja a lovastól, hogy a ló mozgása közben cselekedjen és ehhez képest gondolkodjon. A lovaglás során megvalósuló folyamatos mozgás cselekvésvezérléshez igazodó gondolkodási reakciót igényel. A gondolkodási reakció befolyásolható a ló jármódjának, mozgásgyorsaságának, a lovaglási területnek és az ehhez kapcsolt cselekvésnek együttes megváltoztatásával. A gondolkodással szoros összefüggésben van a beszéd is. A lovaglás nagyon jó lehetőséget kínál a kommunikáció fejlesztéséhez is. A szóbeli utasítások, a bemutatással egybekötött magyarázatok mind a beszéd megértését, a passzív és az aktív szókincset egyaránt fejlesztik. A gyerekek gyakran szavakkal is kísérik a gyakorlatokat ez mind a feladatok könnyebb bevésését, mind a beszédkésztetést, a beszédkedvet és a szókincset egyaránt növeli. A lovon ülve egyébként is sokkal oldottabbak, közlékenyebbek, szeretnek beszélni a lóhoz is. Emellett a foglalkozás vezetőjével és a tárasakkal is kommunikálni kell. Különösen autista vagy autisztikus személyiségvonásokkal rendelkező gyerekek esetében van különösen fontos szerepe a kommunikáció fejlesztésének. Ezt még elősegíthetik kis mondókák is.

A lovaglás elképzelhetetlen a másik fél figyelembevétele nélkül. Legyen szó akár a lóról, akár a többi társról vagy a lovardai környezet egyéb szereplőiről. A lovaglási környezet sok olyan elemet tartalmaz követelményeiben, amelyek a szocializálódást spontán vagy szervezett módon segítik elő. Értékes segítséget jelenthet ebben a tekintetben a lóval, lovaglással való érzelmi motiváltság. A foglalkozások során megtanulnak együttműködni egymással, segíteni a társaknak. A lovaglás fejleszti az önállóságot, aktivitást, a foglalkozásokon alkalmazott játékok fokozzák a találékonyságot, a problémamegoldást. A gyerekek számos pozitív megerősítéshez jutnak a feladatok, gyakorlatok elvégzése során. A sikerélmény önértékelésükre, énképükre is pozitívan hat és nem utolsó sorban ennél eredményesebb motiváló tényező sem sok van. Mindezen szakmai szempontok és eredmények mellett számunkra talán a legfontosabb dolog, hogy a gyerekek oldottak, vidámak a foglalkozásokon, élvezik a lovakkal és társaikkal való együttlétet és együttműködést, s nem egyszer számolják az ujjaikon hogy hányat kell még aludniuk, hogy újra jöhessenek lovagolni